Jelenleg ülök a nappaliban, a sarokban, egy kényelmes fotelben, és kénytelen vagyok hagyni, hogy három irányból dördülnek tüzijátékok meg mittudoménmik a fülembe. Idestova három órája. Kertváros... Nem mintha tavaly a belvárosban más lett volna.
Nem szeretem a szilvesztert, és ennek több oka is van. Egyszerűen túlértékelik. Rengeteget várnak tőle: az év buliját, a legdrágább pezsgőt, a legfinomabb menüt, a legszexibb ruhát és a (ha egész évben nem jött volna össze, akkor végre) egy új párkapcsolat kezdetét. Ugyan már. Utána persze sokan csalódottak, az év legrosszabb bulijának, legpocsékabb italának, legehetetlenebb kajájának nevezik a szilveszterit. Az Indexen biztosan megjelenik majd egy összeállítás a szilveszteri bulikba legrosszabbul öltözött celebekről, és sokan az orrukat lógatva kezdik meg az új esztendőt, csak mert az áhított alfahím vagy cicalány rájuk sem hederített egész éjszaka. Most éjszaka sem...
Persze most kifejezetten utálom a tüzijátékok és egyébként betiltott petárdák miatt is. Ha tejre és kenyérre nem is jut, ezekre mindig lesz pénz. Épp néztem, a hátsó szomszéd nem épp jómódú, fűteni is fával fűt - gondolom legalábbis, mert kábé két hétig Boti alvásidejében fűrészelte a fát... De most vagy tíz perce lövi fel a színes-zajos csinnadrattákat az égbe. Huh, már 13 perce. Zöldek és pirosak, roppant ízlésesek.
Aztán itt vannak az újévi fogadalmak. Ezekkel komolyan hadilábon állok. Nem értem, miért kellene megfogadnom bármit is. Ha betartom, akkor fogadalom nélkül is nyilván betartom. Ha meg nem, legalább nem fogom rosszul érezni magamat, mert nem szegek meg semmit :) Superlogisch. Na jó. Megfogadom, hogy nem fogadok meg semmit. Legalábbis egy egész évre előre biztosan nem.
Írhatnék ide egy évösszegzést, de biztosan kimaradna egy csomó jó és fontos dolog. Egyrészt, mert nem minden tartozik Rátok :), másrészt meg mert rettentően feledékeny vagyok. Egész évben kellene jegyzetelnem ehhez, hogy megfelelő visszatekintés legyen.
Egy biztos: van egy kis pöttöm ember, aki ebben az évben megünnepelte az első születésnapját, megtanult járni, és kimondta, hogy anya (kiejtés szerint: 'a-nnnnnnnnya', vagy egyszerűbben csak: 'nnnnnnnnnya'). Számomra ez a három történés kiemelt jelentőséggel bírt az évben, rá emelem tehát most a poharamat. Boti egészségére! És közben drukkolok a T. szomszédoknak, hogy a már-már ciki utó-tüzijátékaikkal nehogy felébresszék, mert akkor jön a rossz szomszédság, török átok. B.ú.é.k. mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése