The 1950's Scrapboook
Azért vettem meg, mert le sem tudtam venni a szememet róla, imádom az 50-es, 60-as évek hangulatát. És azért is, mert fogalmam sem volt róla, mi az a scrapbook, de meg akartam tudni. No, a mai napig nem is néztem utána, magamban elkönyveltem, hogy ez valamiféle vizuális hangulatmegőrző eszköz. Hogy meg lehet írni valamit versben, megénekelni dalban (ettől az én esetemben a Jóisten mentsen meg Titeket :), vagy meg lehet őrizni emlékképekben, egy scrapbookban. Sokat nem is tévedtem :)
Aztán egy napsütéses szombat délután megszületett Boti. Egy kedves barátunktól kapott egy szép, csíkos szalaggal átkötött GAP dobozt - na jó, valójában a benne lévő macinaciszettet kapta. Viszont én csomagolásőrült vagyok, egyértelmű volt, hogy a szép kis doboz új feladatot kap majd nálam. Ez lett kérem szépen a Boti scrapbook "Alapanyagok" foldere (szinte látom a munkahelyem virtuális hálózatán a mappát :), ebben kezdtem el gyűjtögetni mindenféle fontos dolgot, amit felhasználhatok majd. Ma pedig eltökéltem magam, kiborítottam a dobozt, és elkezdtem felderíteni, miből főzünk scrapbookot Botinak. Hogyan fogom összefoglalni élete első évét...
Lássuk, mit találtam benne:
Van itt egy napló, amiben féléves korától egyéves koráig minden este írtam neki, üzentem, elmondtam, mi történt aznap vele, és persze azt, mennyire szeretem... Vannak itt emlékek a kórházból is: egy mini csuklópánt, egy kék köldökcsipesz, egy kék papírka, ami a kiságya fölé volt kiragasztva, no meg egy ragasztószalag a nevével és az én szobaszámommal, ha netán eltévedne valahol a szülészet folyosóján :) Van itt két csokipapír, az egyik a féléves, a másik az egyéves születésnapi tortájánál játszott főszerepet. Alul láthatjátok az első névnapi ajándékának csomagolópapírját, az első karácsonyán kapott ajándékok egyikének kísérőcéduláját, élete első (ráadásul külföldről érkezett!) postáját, mindenféle ultrahangos papírokat és kismamakönyvet. Ja igen, a Boci csokis papír alatt egy Cora számla kandikál ki: Boti születése előtti estén ugyanis feltétlenül fel akartam tölteni a hűtőt, ezért este 10 órakor még bevásároltunk... No igen, a klasszikusok is megvannak: az első állatkerti belépőjegy, az első repülőjegy, az első uszodabérlet... És végül, de nem utolsósorban egy Szepsy-féle Botond Cuvée címkéje - a családunk férfitagjai ezzel koccintottak Boti érkezésére.
A feladat tehát adott, készülhet Boti első évének scrapbookja. Van még ehhez hozzávetőleg 8-10 ezer fotóm... Majd szólok, ha kész vagyok :)
Ha kedvet kaptok, van mindenféle segítség ehhez a neten. Persze, nem kell megőrülni, és offline-kodni, ha nem akartok, katt ide az elektronikus albumkért: http://www.scrapbook.hu/ Ismertek, én maradok a kézzel fogható, "avittos" dolgoknál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése