I'll be back.

Ér kioktatni, hogy nem vezetem rendesen ezt a blogot. Tök igazatok van. Rengeteg minden köti le a figyelmemet, és ezt msot nem fogom a Botira. Nem, nem. De ezek nem is mind egy új házhoz és annak redőnyözéséhez, napellenzőjéhez, külső burkolataihoz, kertépítéséhez kapcsolódnak, pedig már ennyi is szép feladvány azért egy százhatvanöt centis anyukának. Még csak nem is arra fogom a távollétemet, hogy hű de sokat dolgozom - pedig igen, kreatívigazgatóskodom újra, meg szövegírok is, volt itt tender meg filmforgatás meg klasszikus kampány, de e-DM szöveg is. Elvagyok na.

És amikor szabadidőm van... Éjszaka például... Alvás helyett nézek mindenféle szép képeket, amelyek inspirálnak. Összegyűjtöttem már jópárat. Csak, hogy legyen egy álomváram :) Tessék ízelítőül.

Ha ilyen lépcsőm lenne, gondoskodnék róla, hogy szóljon a The Doors orrba-szájba a lépcsőházban, az biztos. Azért ez a szám még ma is isteni: The Doors - Hello I Love You...

Ennek pedig imádom a fehérségét meg azt a rendezett kuplerájt, ahogy a képek a falra kerültek. Valami hasonlón dolgozom :)

Nem vagyok egy kandallópárti (már csak a gyógyíthatatlan tűzparám miatt sem), de azért egy ilyen nappaliba pikkpakk beköltöznék.

Ezért a közlekedőért elgondoltam, ne szedessem-e ízekre a jelenlegi előszobánkat. Pedig az is pöpec :)

Egy ilyen dolgozószobában meg konkrétan dalra fakadnék!

Hát ez... Ezt ma találtam, és beleszerettem. Úgy elnézegettem egy negyedórát...

Most erre meg mit mondjak? Egyszerűen zseniális.

Szóval ilyenek... Megbocsátva?